A VfL Bochum a Bundesliga zárófordulójában a többiekre bízta a sorsát, ám ennek ellenére úgy tűnt, hogy megmenekülnek. Az Union Berlin utolsó perces gólja azonban ezt átírta, ami nem csupán osztályozóra kényszeríti a kékeket, hanem egyes sérelmeket is felszínre hozott.
VfL Bochum-Fortuna Düsseldorf, csütörtök 20:30
16. helyezés, ezt akarták elkerülni a bochumiak a szezonhajrában, pedig a pocsék startjukat látva korábban ezt lehet aláírták volna. Novemberig kellett várni az első győzelemre, de kitartottak Thomas Letsch mellett, aki több alapembernek gondolt játékost is kitett a csapatból, miután átállt egy négyvédős játékrendszerre.
A döntés kárvallottja a két, frissen érkező szárnyvédő lett, Felix Passlack és Maximillian Wittek, utóbbi az egykori edzője kérésére, hívására mondott igent. Mellettük a korábban kirobbanhatatlannak gondolt Philipp Hofmann is kevesebb játékpercet kapott, az eredmények viszont Letsch-et igazolták. A Bochum nem kezdett szárnyalásba, az alsó hármas ellenben annyira kilógni látszott, hogy nem érezték magukat veszélyben. Csakhogy a Bayern München legyőzését követő két hónapos nyeretlenségi széria, ami alatt a Mainz 05 feltámadt, mégis edzőváltásra ösztökélte a sportvezetőket.
Heiko Butscher kinevezése nem hozott drasztikus változásokat a játék képében, ám a feljebb említett trió visszanyerte a helyét a kezdőben, még ha kicsit más szerepkörben is tűnnek fel. Wittek balszélsőként, kötetlenül mozoghat, a Hofmann által kiharcolt második labdákra fut be a védelem mögé, vagy próbálja ezeket a támadó körül begyűjteni, míg Passlack a kimagasló fejjátéka miatt állandóan magas pozícióban feltűnő Bernardo ellensúlyozására gyakran marad hátul harmadik védőnek.
A Bochum szintjén kimagasló fizetést hazavivő játékosok ugyan visszakerültek a kezdőbe, de a klub kiemelkedő alakja, a kapus, Manuel Riemann borzalmas idényen van túl (-7,4-es PSxG-mutató), így a meglévő toxikus személyiségét nincs mi kompenzálja. Ezért Butscher a bennmaradásról döntő oda-visszavágóra kitette a keretből.
A Fortuna Düsseldorf ezzel szemben a nyugalom szigete. Ugyan az automatikus feljutás lehetőségét elbukták, amikor a 33. fordulóban nem tudták idegenben legyűrni a Holstein Kielt, a play-off azonban biztos volt, így az utolsó körben már félszemmel erre a párharcra figyeltek.
Az egykori KEK-döntőst övező nyugalom Daniel Thioune érkezése óta megfigyelhető. A 49 éves tréner 2022. februárjában vette át a piros-fehéreket, amikor éppen a 16. pozícióban tanyáztak, miközben a bérkeretük alapján a feljutásért kellett volna harcolniuk. Thioune az első 12 meccsén veretlen maradt. A következő idényben egyetlen pillanatra sem csúsztak ki a felsőházból, a feljutásra viszont nem volt sanszuk a negyedik hely ellenére sem.
Ebben a szezonban még jobban kirajzolódtak az edző elképzelései: labda nélkül nem túl magasan védekeznek (mindössze három csapat szerzett náluk kevesebb labdát a támadóharmadban), a játékszert maguknál tudva pedig nyugodtan építkeznek, amíg az ellenfél meg nem nyílik, majd azt kihasználva gyorsan szeretnének a kapu elé érni.
A Fortuna céljait remek idényt futó labdarúgók segítik. Közülük Christos Tzolis kiemelendő elsőként, a görög szélső 22 góllal és 7 gólpasszal támogatta meg a klubot, de a vásárlási opciót valószínűleg csak egy sikeres rájátszás után tudnák aktiválni. Ehhez segítheti őket hozzá a kapusuk, Florian Kastenmeier, aki újabb kimagasló évet hagyott maga mögött, bizonyítva, hogy megüti az elsőosztály szintjét. Ez vajon az egyesületre is igaz?
