Két fordulóval a zárás előtt az Eintracht Frankfurt és a Borussia Mönchengladbach is még bajba kerülhet a saját szintjén, de ha nem történik csoda, akkor maradnak a helyükön. Ennek ellenére mindkét edzőnek fontos lenne szépen zárni a szezont, mert kétséges a jövőjük.
Borussia Mönchengladbach-Eintracht Frankfurt, szombat 15:30
A Mönchengladbach rémesen kezdte az idényt, miután az első öt meccsükön összesen két pontot szereztek, ám senki sem esett pánikba, ugyanis ebben a sorozatban letudtak három olyan csapatot, amelyek a Bajnokok Ligája-helyekre pályáztak. A probléma ezután vette kezdetét, mivel a hatodik körben hiába jött meg az első győzelem Gerardo Seoane alatt, a hektikusság megmaradt, minek eredményeként a leghosszabb veretlenségi sorozatuk mindössze négy összecsapást ölelt fel, azt is három döntetlennel.
A svájci tréner a Young Boys élén agresszív, direkt futballt játszatott, abból a környezetből kiszakítva viszont kiderült, hogy nem feltétlen ez a labdarúgásról alkotott képe. A Bayer Leverkusen az irányításával mindenkinél kevesebb labdát szerzett a támadóharmadban, inkább a semleges zónában próbáltak átmeneteket kicsikarni. A ’Gladbach élén még ennyi tudatosságot sem látni, ehelyett hónapról-hónapra változtat az attitűdjükön, a felálláson és az azon belül kért feladatokon is.
Az első hónapjaiban nem tudott dönteni a három- és négyvédős játékrendszer között, mígnem végül egy hibrid szisztéma mellett tette le a voksát, amiben Franck Honorat és Joe Scally sem a természetes pozíciójában játszott, de eldöcögött a gépezet. Ebbe drasztikusan a 22. forduló után nyúlt csak bele, amikor is a 15. helyig csúsztak vissza. Elkezdett 2-3-5-ös formációban építkezni, melyben a védelem széleiről húzódtak be játékosok az egyedüli hatos mellé. Ezt azonban gyorsan kukázta, hogy inkább magasra küldje a szélső védőit és a nyolcasait tartsa hátul, Julian Weigl környékén. Végül bezárva a kört visszatértek a háromvédőzéshez, miközben a teljes szezonra vetítve a második legpasszívabb védekezést mutatják be (15,92-os PPDA-mutató).
Két körrel a vége előtt négy pont az előnyük az osztályozós pozícióhoz képest, de a hátralévő mérkőzésektől függetlenül már biztos, hogy 2010-11 óta ez lesz a legrosszabb idényük, így Seaone két győzelemmel sem feltétlen érezhetné stabilnak az állását.
A Frankfurt karácsony előtt éppen a ’Gladbach legyőzésével kaparintotta meg a hatodik pozíciót, és azóta sem mozdultak el onnan. Ugyan még meglepő eredmények láncolata vezethet ahhoz, hogy lemaradnak az Európa-ligáról, ám ennél nagyobb esély kínálkozik egy Bajnokok Ligája-szereplésre, amit a Borussia Dortmund BL-győzelme indukálna.
Bár az Eintracht előző szűk egy évtizedétől meglehetősen atipikus lenne egy tréner egy szezont követő elküldése, csakhogy Dino Toppmöller alatt nem látszik a fejlődés. Volt egy hónapot felölelő szenzációs futásuk, összeségében viszont az elmúlt évek Achilles-sarkának tartott kezdeményező játékban nem tudtak előrelépni, melyet bizonyítanak a szerényebb képességű csapatok elleni kupakiesések. Visszanyúlva a régi megszokotthoz, második szándékból focizva a legjobbak ellen születtek emlékezetes momentumok, azonban a top 5-tel szemben kilenc meccsen szerzett hét pont rámutat, hogy hosszútávon ez nem vezetett sok jóra.
Toppmöller emellett is kaphat második esélyt, hiszen a borzalmas fizikális állapotban érkező ellenben a „sasok” szintjén kimagasló kivásárlási árral rendelkező Hugo Ekitikét a vészjósló jelek mellett is szerződtették, aki azóta három találkozón három gólt szerzett.
