Elmondhatatlanul jó érzés egy csapathoz tartozni. Minarik Ede is kijelentette: „kell egy csapat”! Mennyei érzés lehet, amikor egy bajnoki sorozat végén az imádott egyesület az élen áll. Akkor aztán kötelező kidüllesztett mellkassal büszkén, dacosan sétálni a királyok mezében, bátran állva az ellenség utálkozó tekintetét. Aztán meg ha nem úgy megy nekik, szabad szidni őket, akár összeveszekedni a bátor, amúgy rosszindulatú provokátorral.
Hosszú ideje rángat az NFL, muszáj lenne valakihez ragaszkodni, tényleg kiállni mellettük, néha kicsit összehúzódva, ha nem futnak szépen. Sokat gondolkodtam, nem akartam fotelszurkolóvá válni, idén aztán eljött a pillanat odacsapódni egy franchise-hoz. Már az alapszakaszban is tetszett az LA Rams iparkodása, nem megrögzötten követtem őket a magyar kanálison, ha őket mutatták maradtam végig, figyeltem rájuk. Egyre jobban bejöttek, és most kajakra nem azért, mert megnyerték a Vince Lombardi-trófeát, hanem mert nekem frankó kis banda!
Az még extra érzelem, hogy Cooper Kupp mekkora nagy nélkülözésből vált majdnem legendává. A felesége tökre hétköznapi állást vállalt, hogy férje kedvére futkározhasson, elkaphasson, ezért pénztárosként dolgozott! A szezon elején Cooper nem csillogott, mostanra viszont nagyon ott van a csúcson. A Super Bowl-on is megtette a magáét, lassan sztársávba építve magát. Meg persze az alapszakasz is nagyot ütött, kedvelhetőnek tűnt.
Aztán jött egy hír, miszerint Kupp elég tapló módon viselkedett egy, a színpadról leeső fotóssal, nemhogy NFL-hőstől, még hétköznapi fickótól is utálatos módon reagált, nem segített, elfordult. Az oltári nagy bizalom, barátság innentől kezdve megroppant, különösebben nem hiszem, hogy Kupp-ot ez bármennyire is elszomorítaná. Csúnya kutya volt, elengedem őt, még ha kicsit csalódott is a szívem.
Marad a jó Paks, ahol az embereket ismerem, minden hétvégén rávonzódom a meccseikre, tényleg klassz férfiak. Kevés az idegen a klubban, sok tehetséges fiatal szerepel, jól beszélő edző, aki aztán nem a nyilvánosságnak ugrabugrál, hanem hisz a hétköznapi munkában. Plusz náluk szorgoskodik az új király, Ádám Martin, akit nagyon szeretnék a válogatottban látni!
Dehogy kell nekem Amerika, mikor itt van a Paksi FC: kopjatok le NFL!
