Talán nem tudsz mindent az idei spanyol első osztályú bajnoki szezon abszolút meglepetéscsapatáról, a Girona FC-ről, de segítünk!
City Group, Guardiola-szál
A 2016-2017-es szezonban a spanyol másodosztályban 2. helyen végzett a Girona FC, ami azt jelentette, hogy automatikusan feljutott a klub az első osztályba, a La Ligába. Nem csupán a szintlépés volt újdonság a klub életében, a gazdasági, menedzsmenti tényezőket tekintve is az elitbe került. 2017-ben ugyanis a City Football Group megszerezte a klub 44,3%-át – pikáns tényező, hogy a Girona Football Groupot, amelytől igen nagy részesedést szerzett a CFG, Pere Guardiola vezette, Pep Guardiola (a Manchester City vezetőedzőjének) testvére. A tulajdonosváltással aztán a Girona jelentős fejlődésen ment keresztül, amely persze a keretépítési stratégiákban is megmutatkozott, ám a gyors javulást és rövid távú sikereket (első La Liga-szezonjukban újoncként rögtön a 10. helyen, azaz éppen a tabella első felében végeztek) mélyrepülés követte és a 2018-2019-es idényben vissza is csúsztak a spanyol 2-be. Napjainkban viszont nem csupán, hogy újra a LaLiga mezőnyét erősítik, egész Európa legnagyobb meglepetéscsapatának számítanak pozitív értelemben, hiszen a 2023-2024-es szezonban másodikak jelenleg a tabellán és a legtöbb gólt ők szerezték az egész ligában, amely sosem kis dolog a Barcelona és a Real Madrid mellett, hát még egy Gironaként nem kis dolog!
Hosszú út vezetett csupán a másodvonalig is
A Girona FC története a 20. század elejétől kezdhető. 1902-ben megalakult a Strong Esport, amely a város első komolyabb klubja volt. Ennek hatásaként a településen további egyesületek is létrejöttek, a CE Giron, az UD Girona például; végül 1930-ban megalapították a Girona Futbol Clubot, amely leginkább az UD Girona következményeként kapott teret. Kezdetben a katalán bajnokságnak is csak a második vonalában versenyezhettek, ám 1935-1936-ban csatlakozhattak a spanyol másodosztály küzdelmeihez. A La Ligába nem sikerült feljutniuk, pedig az lett volna a céljuk, ezt követően pedig komoly hullámvölgyek következtek a klub életében, le is csúsztak alacsonyabb osztályokba. 2008-ig kellett várniuk, hogy újra a spanyol másodosztályban mérkőzhessenek hosszú-hosszú időt követően.
Rivális? Ugyanmár!
A spanyol futball tele van pikánsabbnál pikánsabb területi, városi, kulturális, sőt politikai rivalizálással is. A katalán klubok egymás elleni összecsapásai nem az unalomról híresek, noha alapvetően az összetartás/összetartozás lenne a céljuk, ha egymás ellen lépnek pályára, sokszor kő kövön nem marad. A Girona FC története azért is érdekes, mert nem igazán van olyan klub, amelyet akár a Girona, akár a Girona szurkolói riválisként jelölnének meg – ilyen értelemben egy utánozhatatlanul barátságos brigádról beszélhetünk, ám ebben természetesen benne van az az egészséges motivációs állapot, hogy minden meccsen az aktuális ellenfél a legnagyobb rivális (ez rendjén is kell legyen a sportban). Természetesen, ha azonban a Barcelona, az Espanyol, egy másik gironai egyesület, vagy épp a Gimnastic Tarragona következik soron a meccsnaptár szerint, illik derbinek nevezniük, de alapvetően még csak egyetlen katalán klubra sem tekintenek a drukkerek sem riválisként. Amennyiben persze gyökeret ereszt a Girona FC a nagyok között és ilyen minőségben teszi azt majd, mint jelenleg, ez a kultúra hamar megváltozhat!
A Gironának egyébként a régmúltban egy éven át magyar edzője is volt Plattkó Károly személyében. Hamarosan pedig új stadiont is fognak kapni az egyébként mini, de rendkívül hangulatos Montilivi helyett. Ha így folytatják, rájuk is fér, mert egyre többen szeretnének majd kilátogatni a mérkőzéseikre.
